Mit értünk a tüzelőanyag sűrűségén?

Ez egy olyan adat, amely azt fejezi ki, hogy 1 kg tüzelőanyagban mennyi az éghető és az éghetetlen összetevők térfogata. Az éghető összetevők energiává alakulnak, a nem éghetők hamuvá. Minél nehezebb a tüzelőanyag (bükk, fabrikett), annál nagyobb a sűrűsége és a fűtőértéke magasabb. Ezzel ellentétben, minél könnyebb (például az égerfa), annál kisebb a sűrűsége, a fűtőértékkel együtt. 

A fát a sűrűsége alapján felosztjuk puha és keményfára.

Puhafa (például a lucfenyő) kevesebb a sűrűsége, mint 500 kg/m³, gyorsan meggyullad, égése során magas hőmérsékletet ér el, gyorsan elég. Begyújtásra tökéletesen alkalmas.

Keményfa (például a bükkfa) sűrűsége magasabb, mint 500 kg/m³, égése során rengeteg parazsat képez, miáltal hosszasan termeli a hőt. Több hamu keletkezik.

A brikettek és a pelletek különféle fafajokból származó fűrészpor és faforgács összepréseléséből készülnek. A fa eredeti sűrűsége, amelyből készültek, mégsem befolyásolja a brikett és a pellet fűtőértékét. Az összepréselés mértéke viszont igen, tehát a tüzelőanyag sűrűsége.

Az 1160 kg/m³ mértékben préselt brikettnek akár 50%-kal lehet nagyobb a sűrűsége, mint a bükkfának. Ez azt jelenti, hogy 1 tonna brikettből ugyanannyi hőmennyiség nyerhető, mint 1500 kg tölgyfából. (Ideális esetben, amennyiben egyik tüzelőanyag sem tartalmazna vizet.) 1 tonna brikettben 7 - 8 liter víz van, aminek el kell párologni. 1500 kg tölgyfában, amelyet 3 éven át szárítanak a levegőn, 30 liter víz van. Így a brikett sokkal kevesebb energiát használ fel a víz elpárologtatására, mint a fa.

Az összepréselés mértéke, a víz- és a hamutartalom az oka annak, hogy a brikettek miért égnek lassabban és huzamosabb ideig, mint a fa és miért kell a fűtéshez kevesebb tüzelőanyag. 1 tonna kiváló minőségű brikett 4 köbméter száraz fát képes helyettesíteni.