Mi is valójában a hamu?

A tüzelőanyag nem éghető összetevője, amely semmilyen energiát nem termel. Ezek kémiailag kötött ásványok, amelyek a hő hatására szilárd anyaggá változnak (hamu, pernye, kátrány, éghetetlen szilárd anyagok).

Hogyan kerül a tüzelőanyagba?

Az éghetetlen ásványi anyagok a fa gyökérrendszerén keresztül a talajból kerülnek a fába. Az ásványokon kívül a fák „magukba szívják” az apró homokot is.

A szén, amely a fánál magasabb arányban tartalmaz hamut, az elhalt organizmusok bomlásával keletkezett a levegő közreműködése nélkül. A bomlásra a talaj mélyebb részeiben került sor, ahol az ásványokon kívül nehézfémek is előfordultak, amelyek aztán bekerültek a tüzelőanyagba.

Milyen módon befolyásolja a hamutartalom a tüzelőanyag fűtőértékét?

Minél több hamut – éghetetlen összetevőt – tartalmaz a tüzelőanyag, annál alacsonyabb lesz a fűtőértéke.

Az automatizált fűtés és a hamu

Az égési folyamat minőségét, különösen az automatizált kazánokban történő fűtés során, a szilárd fűtési maradványok (hamu) mennyisége befolyásolja és hogy mennyire képes folyamatosan eltávolítani a hamut a tűztérből. A pelletkazánok nagy részét tiszta, 0,7% hamutartalmú fapelletek égetésére alakították ki. Akkor jelentkezik a probléma, amikor fakéreggel, agyaggal vagy levelekkel (1,5%-os hamutartalom) dúsított pellettel tüzelnek bennük, de főképpen, amikor növényi eredetű pellettel, amelynek akár 15% hamutartalma is lehet.

Legyen óvatos a hamu olvadásával és a csomók keletkezésével

A szilárd tüzelőanyagok fontos tulajdonsága a hamu olvadáshőmérséklete. A fapelletek és a jó minőségű feketekőszén esetében ez 1 200 °C hőmérséklet felett történik. Ekkor keletkeznek csomók vagy salak a hamuból, amelyek károsítják a fűtési rendszert. Az 1 200 °C-os szélsőséges hőmérséklet az égéstérben általában az égési folyamat nem megfelelő beállításával – az elsődleges levegőventillátor nagy teljesítménye miatt – vagy a kémény meghibásodása következtében jön létre, amelyen keresztül a hőforrásból folyamatosan kellene elvezetnie a füstgázokat.

A nem faanyagból származó biomassza és a rossz minőségű szén hamujának az olvadáshőmérséklete 1 000 °C alatt van.

Milyen a hamu kémiai összetétele?

A hamu kémiai összetételét a tüzelőanyag származása (fajtája), az égés hőmérséklete befolyásolja, valamint az égést elősegítő oxigénmennyiség.

A fából, a fabrikettből és a fapelletből származó hamu nagy arányban tartalmaz káliumot (kálium-oxidként), nátriumot (nátrium-oxidként), kalciumot (kalcium-oxidként), karbonátokat és egy kevés kén-dioxidot. Kiváló minőségű káliumos (lúgos) trágyaként tartják számon.

A szén hamuja az üledékes kőzetek jelentős hányadát, tehát nehézfémeket is tartalmazza, beleértve a radioaktívakat is (tórium, urán), ezért nem alkalmas műtrágyának.

Összegzés 

• A legtöbb hamuja a barnakőszénnek van. Térfogatának több mint egynegyede nem képes elégni és hővé átalakulni. A szén térfogatának több mint az egynegyede használhatatlan hulladék.
• A legkevesebb hamut a fabrikettek és a pelletek tartalmaznak. Szerves bio trágyaként is felhasználható