Mivel lehet olcsóbban fűteni, fával vagy brikettel?

„Én fával fűtök, magam készítem elő, így a legolcsóbb.” Ezt a választ hallhatjuk, különféle változatokban.  Ezért az összes tényt, féligazságot és feltételezést aprólékos vizsgálat alá helyeztünk, hogy kijelölhessük a nem hivatalos, de mégis létező fa kontra brikett verseny győztesét.

Hogy az elejétől fogva minden világos és érthető legyen: ebben a blogban fogjuk összehasonlítani az úgynevezett keményfát (lombhullató fából), ami fűtésre sokkal alkalmasabb, mint a tűlevelű fák puhafája, a brikettel, amely tiszta famasszából – a keményfa fakéreggel dúsított fűrészporából készült.

Fa és brikett, felkészülni, pillanatokon belül kiderül a meztelen igazság!

Versenykategória: fűtőérték

A számok egyértelműek. A jó minőségű brikettnek magasabb a fűtőértéke, mint a tűzifának – amely közel áll a barnaszénéhez.

Minél magasabb a fűtőértéknél megjelenő szám (MJ/kg a megjelölése), annál több energia alakul át hővé az égés során. Ebben a kategóriában a brikett mellett szól az a tény is, hogy a fűtőértéke egyformán magas marad, míg a fa esetében az alapján ingadozik, hogy milyen mértékben van kiszárítva. Két év szárítás után elérheti a minimális páratartalmát, vagyis a 18%-ot, de elég hozzá az időjárás megváltozása, például az őszi ködök és a fa máris felszívja a levegő nedvességét. Hoppá, és már megint 22 % a nedvességtartalma.

A párharc eredménye ebben a kategóriában – 0 : 1 a brikett javára

Versenykategória: az égés időtartama

A fa 400 – 600 °C-on ég, viszont a különböző fafajtáknál különböző ideig tart, mire elégnek és hamuvá válnak. A leghosszabb ideig a tölgy ég - ezért is a legkeresettebb és a legdrágább. A lucfenyő gyullad meg a leggyorsabban és a leghamarabb is ég el. A jó minőségű teli brikett először világos lánggal ég, majd átlagosan 4 órán át parázslik (elzárt levegőellátásnál), a fakéreggel dúsított brikett esetében ez akár 8 - 10 óra is lehet.

Senkinek sem szeretnénk csalódást okozni, de most valószínűleg megtörténik. Ha valaki a kemencéjében órákon át forgat egy nagy farönköt és örül annak, hogy milyen remek fadarabja van, mert sokáig nem kellett a tűzre raknia, az tévedésben él. Nagy valószínűséggel nem megfelelő mértékben kiszárított fát rakhatott rá, de lehet, hogy még nedves is volt, amelyik végképp nem tüzelésre való, ugyanis ennek az égése (vagy inkább a védekezése) során az energia nagy része kárba veszik a víz gőzzé való átalakulása során, hogy a fa egyáltalán éghessen. Ilyen esetben a tűztér hőmérséklete akár 200 °C-ra is lesüllyedhet és a fűtés hatékonysága megkérdőjelezhető. A pénz egyszerűen sisteregve elpárolog a kéményen keresztül, amelyen aztán ömlik a kátrány lefelé. Brr.

A párharc eredménye ebben a kategóriában – 0 : 1 a brikett javára

Versenykategória: munkaerő ráfordítás

Vehet „méterfát” vagy ömlesztett vágott fát, ami anyagi szempontból jó alternatívának tűnik, de munkával jár. A méteres tűzifa esetében be kell biztosítani a szállítást, jó pár dolgos kezet a fűrészeléshez, hasogatáshoz, elrakáshoz... Ezeket a hasogatni való fa vevője nem kerülheti el.

Ezután még a gyepet is rendbe kell rakni, és ha ezt nem teszi meg időben, a ház úrnője valószínűleg nem fog lelkesedni a megsárgult, fűrészporos gigafoltokért a gyepen, amelyre olyan büszke volt azelőtt. Ráadásul a haragja ellenére megmasszírozhatja a ház urának a fájós hátát is, hiszen annyit dolgozott, mint egy ló.

A szomszéd, aki brikettet rendelt, sokkal jobban járt. A tüzelőanyagot raklapokon közvetlenül a garázsa előtt lerakták, ő pedig pillanatokon belül a helyére rakta. Nem volt rendetlenség, nem kellett nagyobb erőfeszítést kifejteni, és por sem volt.

A párharc eredménye ebben a kategóriában – 0 : 1 a brikett javára

Versenykategória: tárolás

Talán a legkevésbé költséges olyan fát venni, ami nincs kiszárítva, amit aztán egy-két éven belül ki lehet szárítani a ház mellett valahol. A fészerrel vagy garázzsal rendelkező nagy udvarok tulajdonosai számára ez könnyen megoldható, ellentétben azokkal, akiknek a telkük 200 m². Hol fogják tárolni az egész télre elegendő rengeteg fát? Lehet, hogy száraz fát vásárolnak, ami azt jelenti, hogy jócskán hozzá kell fizetniük.

A fával összehasonlítva a brikettek kiválóan tárolhatók. Teljesen mindegy, hogy hengeresek vagy tégla formájúak, takaros kötegekbe vannak csomagolva, amelyeket könnyedén egymásra lehet pakolni. Ha egy átlagos család a téli időszakban brikettet használ hőforrásként, untig elég lesz számukra egy átlagos méretű garázs egyik fala, amely mellé a briketteket rakják. Ráadásul bogarak sem fognak alóluk előmászni és nincs utánuk rendetlenség. Az illatuk éppen olyan, mint a fáé. Hiszen fából vannak 

A párharc eredménye ebben a kategóriában – 0 : 1 a brikett javára

Versenykategória: környezetvédelem

A fa és a brikett a legkörnyezetkímélőbb tüzelőanyagok közé tartoznak. Természetes és megújuló forrásból származnak és az összes szilárd tüzelőanyag közül általuk szabadul fel a legkevesebb káros anyag. A kazánban, a kemencében és a kéményben is kárt okozhat, ha nem megfelelő mértékben kiszárított fával fűtünk. Ilyenkor kerül a levegőbe az egészségnek nem igazán használó korom, rosszabb esetben kátrány szabadulhat fel.

Ennél a versenykategóriánál a mérleg nyelve ismét a brikett felé billen amiatt, mert a fakitermelés hulladékából készül - fűrészporból, fa nyesedékből, fakéregből - ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a manapság annyira fontosnak tartott újrahasznosítási folyamat alkotórésze. Aki brikettel fűt, olyan anyagot használ otthona hőforrásaként, amely egyébként felhasználatlan maradna. 

A párharc eredménye ebben a kategóriában – 1 : 1

Versenykategória: ár

Ez egy nagyon macerás kategória. A fa és a brikett árait nehéz összehasonlítani, ugyanis különböző egységekben értékesítik őket - a brikettet tonnában, a fát köbméterben, akár rakott vagy ömlesztett minőségben -  és erre már sokan ráfáztak.

Mi azonban tényszerűséget ígértünk, tehát felelősségteljesen kiszámítottuk, hogy mennyit kell kifizetünk, ha egy kiló tüzelőanyaggal 100 MJ fűtőértéket szeretnénk elérni. Ha egy 1 x 1 x 1 m méretű kalodányi rakott űrméter bükkfa 62 €-ba kerül, akkor a 100 MJ fűtőérték 1,15 €. A bükkfa ugyanezen fűtőértékéért viszont ömlesztett kalodás kiszerelésben 1,32 €-t fizetünk (amennyiben 47 €-val számolunk, beleértve a kalodát is). Ugyanezt a fűtőértéket a klasszikus teli brikettel is elérjük 0,94 €-ért (ha 174 €/tonna árral számolunk).

A párharc eredménye ebben a kategóriában – 0 : 1 a brikett javára

A meglepő végeredmény!

Bár a brikettek szinte minden kategóriában elsöprő győzelmet arattak, véleményünk szerint a párharc eredménye a következő:

Ha a fűtési szezonban nem használ gázt vagy villamos energiát a hő termelésére, akkor a brikett a legelőnyösebb, leggazdaságosabb és a leginkább környezetkímélő megoldás.

Ha csak szezonálisan szükséges fűtenie – a hidegebb tavaszi vagy őszi napok során – akkor a brikett és a fa is egyformán megéri, mindkettőnek jó hasznát fogja venni.

Ha időnként a kellemes hangulata miatt begyújt a kandallóba, akkor használjon jó minőségű száraz fát, mert szebb lánggal ég. A befüstölődött kandallóüvegen keresztül nem látja a lángokat? Nos, talán a fa egy kissé nedvesebb volt a kelleténél. A brikettek is lánggal égnek.