Hogyan fűtsünk megfizethető áron és környezetbarát módon?

Még az autók, a tehenek és a repülőgépek együttesen sem szennyezik annyira a levegőt, mint a háztartások fűtése. Ami, ráadásul egyre drágább is. Hogyan legyünk képesek egy háztartásban kifizetni az energiaköltségeket úgy, hogy közben ne tegyük tönkre a családtagok egészségét?

Az épületek nagyobb mennyiségű üvegházhatású gázt termelnek, mint a közlekedés!

Az Eurostat adatai szerint 2020-ban a közlekedés (a légi közlekedést is beleértve) az üvegházhatású gázok kibocsátásának 23%-áért volt felelős, míg az épületek fűtésére és villamosenergia-termelésre használt szén, földgáz és szilárd tüzelőanyagok elégetéséből a kibocsátások akár 53%-a is a levegőbe került. Ezek a kibocsátások magukban foglalják az úgynevezett szóródó kibocsátásokat is – veszélyes apró porszemcséket, amelyek kis méretük miatt belélegezve mélyen behatolnak a tüdőbe. Mindezek rákos megbetegedéseket, allergiákat és a szív- és érrendszeri betegségeket okoznak.

A pénz a kéményen keresztül távozik

Magyarországon a háztartások akár 25%-a szilárd tüzelőanyagokat – fa, szén, koksz, brikett, pellet – használ fűtésre és a meleg víz előállítására. Bármit beledobnak a kazánba – a régi ruhákat és a szemetet is.

A fa a hagyományos szilárd tüzelőanyagok közül talán a leginkább környezetbarát, mivel megújuló forrásokból származik és szén-dioxid-semleges. Egy fával fűtő átlagos háztartás évente átlagosan 8,7 tonnát használ fel. Ez azonban nem olcsó és nem is környezetbarát. Valójában a háztartások fele nem szárítja ki kellőképpen (10% egyáltalán nem, 40% csak egy évig), így a fa több, mint 20% vizet tartalmaz.

De a kemencében, kályhában, kandallóban, kazánban lévő víznek el kell párolognia a fából, különben nem égne el, ezért az egyébként hővé alakított energia nagy része a fa szárítására szolgál. 30 százalékos páratartalom mellett ez akár az energia egyharmadát is jelentheti. Másképpen fogalmazva, egy tonna fa elégetésekor az energia 30%-a 30 liter víz elpárologtatására megy el!

Ezenkívül a nedves fa égetése káros anyagokat és nedves kátrányfüstöt termel, amelyek tönkre teszik a fűtőberendezést, a kéményt, és károsítják a család és a közelben élők egészségét.

De a fűtőberendezések kora sem sejtet semmi jót – a szilárd tüzelőanyaggal fűthető kazánok Magyarországon átlagosan 12 évesek, a fafűtéses kályhák és kemencék átlagéletkora pedig eléri a 21 évet. Az ilyen régi berendezések fűtési hatékonysága alacsony – sok tüzelőanyagot fogyasztanak a szükséges hőmennyiség eléréséhez.

Az igazság a fűtésről

„A jó hír ebben a zűrzavarban az, hogy ezeket az adatokat elkezdték gyűjteni és közzétenni, mert így betekinthetünk a légszennyezés egy másik jelentős forrásának - a fűtésnek - a problematikájába. Biztos vagyok benne, hogy mindannyian átéltünk már olyan ködös őszi vagy téli napokat, amikor a kémények füstjének szaga erőteljesen érződött odakint. Nemcsak kellemetlen, de az egészségre is káros,” - állítja Péter Zelina, a Smart Green ökológiai fűtési szakértője. „Még a régebbi kazánok vagy kályhák tulajdonosai is gazdaságosabban és környezetkímélőbben fűthetnek, ha lecserélik a nedves fát vagy a kénes szenet brikettre és pelletre.“

Meleg jó áron és karbonlábnyom nélkül

A brikettet és a pelletet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) is megfelelő tüzelőanyagként javasolja. Ismerteti, hogy a brikett garantálja az alacsony fűtési költségeket, mivel az nagymértékben összesűrített biomassza hulladék, ami azt jelenti, hogy kevesebb tüzelőanyagot használódik fel a hő termeléséhez. A brikett előnyei közé tartozik a magas fűtőérték (18-19 MJ/kg), a nagyon alacsony hamutartalom, a pormentesség és a könnyű kezelhetőség.

A Smart Green már 20 éve gyárt brikettet és pelletet, ezért tudja a legjobban, miért érdemes brikettel vagy pellettel fűteni ott, ahol eddig fát vagy más szilárd tüzelőanyagot használtak:

7 érv a brikettel vagy pellettel való fűtés mellett

1. A fa brikett tulajdonságait tekintve leginkább a fához hasonlít, de a fűtőértéke magasabb, mint a fáé, a barnaszénéhez hasonlítható.
2. A szénnel ellentétben azonban környezetbarát tüzelőanyag, amelyet biomassza (száraz fűrészpor) sűrítésével állítunk elő.
3. A pelletre és a brikettre is jellemző az alacsony nedvességtartalom (7 %-ig), ami a kazán megfelelő beállítása esetén tökéletes égést tesz lehetővé. Így az összes energia hővé alakul át, és nem keletkezik káros és veszélyes kibocsátás vagy fanyar füst. „És ez nemcsak a környezetet, de a fűtést, a kéményt és a család egészségét is kíméli,“ hangsúlyozza az ökotüzelőanyag-gyártó.
4. A SMART GEEN ökobrikett és ökopellet „öko” megjelölést kaphat, mivel égetésük nagyon alacsony kibocsátással jár, a CO2-körforgás semleges (az égetés során csak annyi szén-dioxid szabadul fel, amennyit a növények a növekedésük során a fotoszintézis során felvettek), és az égetés során keletkező kis mennyiségű maradék hamu tiszta ásványi trágya.
5. A brikettel és pellettel való fűtés időt és pénzt takarít meg. A szükséges hőmennyiség előállításához kisebb mennyiségű tüzelőanyag is elegendő. Míg a fával való fűtésnél ezt a tüzelőanyagot fáradtsággal kell előkészíteni – fűrészelni, hasítani, szárítani – addig a fa brikettel és pellettel való fűtésnél ez a fáradtság és időveszteség megszűnik. A tüzelőanyag kezelése egyszerű, és nem okoz olyan rendetlenséget, mint a fa és a szén.
6. A brikett sűrűsége préseléssel nagyobb, mint a faé, így csak ritkábban kell pótolni, mint a fával történő fűtésnél. Egy automata pelletkazánnál egyáltalán nem kell a tűzre rakással foglalkoznia.
7. A termékek eredete ökológiai szempontból is fontos. Ha valóban gazdaságosan és környezetbarát módon akarunk fűteni, akkor a tüzelőanyagnak nem kellene teherautókon átutaznia fél Európát, mivel ez növeli a szén-dioxid-kibocsátást.